2017. július 25., kedd

Charlie N. Holmberg: The Paper Magician Trilogy

Úgy döntöttem egyetlen bejegyzést fogok szentelni A papírmágus trilógiának, és bár így is részenként értékelem, egyben teszem csak ki a blogra a posztot.
Elég hamar eljutottam a befejezésig, a kötetek ugyanis rövidek, és gyorsan olvashatóak. Nem is tudom, mikor "daráltam le" ilyen gyors egymásutánban egy trilógiát... :)

Magyarul egyelőre csak az első részt adta ki a Gabo Kiadó, csodás borítóval, A papírmágus címen.

A sorozat pörgős, és egy 20. század eleji angliai környezetbe helyezett mágikus világban játszódik, ahol a mágusok különféle anyagokhoz kötődve végzik tevékenységüket: papír, üveg, műanyag, fém... Ahhoz, hogy valakiből papírmágus, üvegmágus stb. váljék, a varázsiskola elvégzése után specializálódni kell a választott anyagnak megfelelően, és néhány évig tanonckodni egy mágusnál, aki az adott anyag mágusa. Leghamarabb két éven belül válhat az illető maga is az adott anyag mágusává, ha vizsgát tesz.

Lássuk a véleményem az egyes kötetekről:

The Paper Magician

Már az elején megtetszett ez a világ, és az in-medias-res kezdés. Ceony Twill befejezte tanulmányait, kiváló tanulóként, sőt évfolyamelsőként végzett a Tagis Praff varázsiskolában, és mindig is fémmágiával akart foglalkozni. Azonban ebben a döntésben nem kap szabad kezet: papírmágiára "kárhoztatják", mert túl kevés a papírmágus jelenleg, és történetébe ott csöppenünk bele, amikor megérkezik mesteréhez, Emery Thane-hez, hogy megkezdje inaséveit, és kitanulja a papírmágia minden csínját-bínját.
Miután elkötelezi magát a mágus az anyaga mellett, ezen már nem lehet változtatni... Ceony sosem akart papírhajtogató lenni, ahogy azonban megismeri a papírral létrehozható varázslatokat, kitanulja a hajtásokat, és feltárul előtte ez a titkos világ, már egyáltalán nem bánja, hogy itt kötött ki. 
A professzor is kedvesebb és többet törődik vele, mint amire számított. Még egy papírkutyát is kreál neki a régi saját kutyáját pótlandó. :) 

A papír megbűvölésével pedig tényleg remek varázslatokat hoznak létre. A papírhajtogatás bár elsőre nem tűnik egy nagyon bombabiztos fegyvernek, azért rendkívüli dolgokat tudnak vele művelni, és nem csak apró állatokat hajtani és életre kelteni. :) A bűvésztrükkökön és az origamin túl van azért a papírmágiának is hatalma, és gyakran a meglepetés erejével hathat az ellenfélre.
Tetszett ez a világfelépítés, a mágia anyagok köré való rendezése, a leírások és a karakterek is. Ceony Twill és Emery Thane is szimpatikusak. 
A leíró részek után hamar evezünk izgalmasabb vizekre, megjelenik ugyanis Lira, aki a vérmágia mestere, metsző, és aki ellopja a professzor szívét... Ceony pedig úgy dönt, ő maga menti meg a mesterét, és szerzi vissza a szívet, mielőtt túl késő lesz. 
Remek megoldás, hogy ehhez be kell járnia Emery Thane szívének kamráit. Reményeit, álmait, kudarcait, kételyeit is megismeri, kibontakozik a múlt, és sok apró rejtélyre is fény derül.

Tetszett az is, hogy megjelent a hajtogatások közt a régi játék, amit mi is ismerhetünk gyerekkorunkból: a jósoló sótartó! :)

Van benne fantázia! De szólok azért, van benne vér is (ha már vérmágia, persze hogy van), és néhány durvább jelenet.
Jó kezdőkötet volt, de elbírt volna többet is jellemek szintjén, vagy akár Liráról többet is megtudhattunk volna még.

10/7
The Glass Magician

Az üvegmágusban a kötet címéhez híven már rögtön az elején többet megtudunk az üveg- és tükörvarázslatokról, amik szerintem legalább olyan izgalmasak és fantáziadúsak, mint a papírral művelhető mágia. Megismerjük Ceony barátnőjét, Delilah-t, aki Aviosky mágusnál tanonc, és üvegmágus lesz. A két lány egy papírgyárban tesz látogatást több papírmágussal együtt - Delilah azért megy, mert mágusa ragaszkodik ahhoz, hogy igenis ismerkedni kell a többi anyaggal is -, de az unalmasnak induló tárlatvezetés hamarosan valami egészen másba fordul át... Robbanás történik...

Ceonyt tanárai ismét kivonnák a forgalomból, és nem tetszik neki ez a mellőzöttség, szóval persze megint a saját szakállára kezd el kutakodni a gonosztevők után. A "minél kevesebbet tudsz, annál jobb neked" nem jó attitűd, de Ceony merészsége is ismét túlmegy a határokon. Ezúttal két mágust vesz üldözőbe, akik összedolgoznak. A tükrök portálokként is működnek, és Delilah segítségével Ceony kihasználja az üvegmágia adta lehetőségeket. Most, hogy Emery sincs akadályoztatva, azért ő is aktívan részt vesz az eseményekben és a harcban.

Egyébiránt pedig, a tét valahol még mindig Emery szíve, csak most már átvitt értelemben. :) A két szerelmes rendkívüli önmegtartóztatása azért csak-csak megtörik egy csók erejéig. :) Aviosky és mások nem nézik jó szemmel a mágus és tanítványa közt kialakult bensőséges viszonyt, és megpróbálják megfúrni a dolgot, szerencsére nem sok sikerrel. Az mondjuk nem tetszett, hogy milyen sokszor előjött, hogy Ceony elrontja, hogy is kéne szólítania a profot (Magician Thane vs. Emery...) Mintha Holmbergnek nem lett volna más ötlete, hogy érzékeltesse a közelebbi viszonyt köztük... Ami egyébiránt tényleg kínosan szűzies marad azért. ...

A tükrös varázslatok és a tükörben mászkálás nagyon tetszett, de azért akadtak problémáim a kötettel. A feszes tempó és a hangulat jó, de kicsit sok a kifejezetten csak akciójelenet, amikben ugye mászunk, kúszunk, a-ból b-be megyünk. Ezek ahelyett, hogy felpörgették volna a cselekményt, unalmasabbá tették csak. Hiba az is, hogy a választott kor mintha néha nem stimmelne. Nem vagyok nagy szakértő, de most akkor telefon is van, meg pisztoly ekkor már? A környezet is kevéssé érződik néha Angliának, mint inkább Amerikának. Valahol olvastam, hogy a divat és a szoknyahosszok sem stimmelnek a korhoz, szóval Holmberg ezeket nem egyeztette. :/
A legnagyobb bánatom viszont, hogy a bondinggal kapcsolatosan kiderül valami, ami kissé aláássa az eddigieket. Következetlennek érzem. Ezt jobban nem tudom elmondani spoilerek nélkül, ezért a következő bekezdést csak akkor olvassátok el, ha nem akarjátok, hogy meglepetés legyen!

!!!SPOILER!!!

A mágia alapja itt tulajdonképpen az anyaghoz kötődés, és hogy ezt a bondingot nem lehet megtörni. Most aztán kiderül, hogy mégis, és talán nem is ez zavart legjobban - bár megmondom őszintén, ez is eléggé megrengeti a világuk alapjait -, hanem az, hogy gyermekien egyszerű az, ahogy a bondingot megtörik, majd újrakötik egy másik anyaghoz... Ha valaki már korábban gondolkodott ezen - márpedig biztos nem csak ezek a gonosztevők, vagy Ceony az, akinek ez valaha megfordult a fejében -, akkor valószínűleg ezt a módszert próbálná ki elsőre. :D Ez picit nevetségessé teszi, ugyanakkor persze sok lehetőséget rejt az egész. 

!!!SPOILER VÉGE!!!

Összességében egy kicsit gyengébbnek éreztem az első kötetnél, átmeneti, túl sok akcióval dúsított kötet. Az üvegmágia viszi a hátán az egészet. Meg a kíváncsiság persze hajtja tovább az olvasót, főleg az utolsó fejlemények tükrében. :)

10/6

The Master Magician

Az utolsó epizód nem ott veszi fel a fonalat, ahol a második rész véget ért, hanem kicsit előremegyünk az időben: Ceonynak hamarosan letelik a két éve Emerynél, és ha szeretne, most már megpróbálhatja a vizsgát letenni, erre készül. 
SPOILER azoknak, akik a második részt még nem olvasták!!!
Titokban persze sok minden mással is foglalatoskodik, a bonding szétkapcsolása révén szert tesz más ismeretekre is, és ha akar üveget, ha akar, műanyagot bűvöl meg. :) Az ehhez készített lánca az anyagmintákkal szerintem remek ötlet volt. SPOILER VÉGE.

Érthetetlen okból, és plátói kapcsolatuk ellenére Emery Thane úgy dönt, Ceony vizsgázzon más mágusnál, hogy ne mondhassák azt, hogy kivtelezik vele az érzelmei miatt... A lány így a vizsga előtt néhány héttel átköltözik Pritwin Bailey-hez, akivel Thane egyébként elég rosszban volt az iskolában - milyen remek ötlet, akkor, hogy nála vizsgázzon nem? (wtf?) A motiváció érthetetlen, ám a történetnek nagyon jót tesz a másik helyszín, szerintem rendkívül izgalmas volt a másik mágust, annak tanítványát és módszereit megismerni. Ceony megkapja a feladatlistát is a vizsgához, nem is akármilyet, vagy 60 paper spell sorakozik rajta, amiket mind el kell készíteni a vizsgára, és ott prezentálni őket. Bailey-t mogorvasága és kissé lenéző, zárkózott modora nem teszi valami szimpatikusság, ugyanakkor Ceony is nagyon bután viselkedik vele, úgy éreztem. Nem tudja az indulatait megtartóztatni, fellengzősnek, nagyképűnek tűnik, amikor a képességeit firtatják, és bár kétségtelen, hogy nagyon tehetséges, és abszolút felkészült a vizsgára, ami a kegyetlen jó memóriájának köszönhető főleg, de akkor sem kéne beszólogatnia egy egyébként is kellemetlenkedő tanárnak, akin ráadásul a vizsgája fog múlni, ha úgyis csak 2-3 hetet kell a mukival kibírnia, nem?! :D Ehhez képest ahányszor találkoznak, összeszólalkoznak...
A szerző.
A vizsga maga egyébként végül egy egész bizottság előtt kerül terítékre, szóval így pláne érthetetlen, hogy miért nem lehetett Emery a vizsgáztató, ha amúgy is ott ülnének mellette még hárman, akik beleszólhatnak a dolgok menetébe...  De ettől eltekintve a vizsgára készülés és maga a vizsga is szerintem szórakoztató volt, és még mindig lenyűgöző ez a sok érdekes papír-varázslat. :) 

A kötetből persze most sem maradhat ki a gonosztevő, és az ő szükségszerű üldözése. Saraj megszökött a börtönből, ahova az előző kötetben hőseink juttatták, és bár mindenki nyugtatgatni igyekszik Ceony-t, hogy biztosan nem ered a lány nyomába, mindannyian tudjuk azért, hogy ez hülyeség, főleg Ceony. :D Természetesen a tiltás és a megtagadott segítség eredményeképpen Ceony ismét saját maga ered a végmágus nyomába, nem kevés sikerrel, meg kell hagyni. :) Mindig szinte azonnal rátalál a gazfickókra, tényleg az üldözési-nyomozási osztályon kéne dolgoznia... A bonding-titok ráadásul helyzeti előny. Egy darabig... Végül aztán Emery-vel vállvetve harcolnak Saraj ellen a nagyjelenetben. 

Összességében ez a harmadik volt a kedvenc kötetem a trilógiában, mert a cselekmény izgalmas és fordulatos volt, de nem fulladtunk akciójelenetekbe, ezúttal jó volt az egyensúly, és a gonosztevővel való csatározás is több volt mint csak a lépések leírása. Jó volt a felépítés, jót tettek a kötetnek az új szereplők, új helyszínek, a kihívások, és így igazán remek lezáró kötet lett.
Megkedveltem Emery-t és Ceony-t, és ezt a varázsvilágot, amit Holmberg teremtett, jó volt itt időzni, elmerülni a mágiában, és emiatt megbocsátom a hibáit is, és el fogom olvasni a negyedik részt is (mert már nincsenek is befejezett trilógiák ugye...), és más könyveit is a szerzőnek. :) 

10/9

Egy-két hozzáfűznivaló még, a trilógia egészére nézve: 

Forrás.
- Kritizálják a női szereppel kapcsolatos hozzáállást a könyvben, és valóban, én is jobban örültem volna, ha nincs ennyire hangsúlyozva az minden részben, hogy a nőnek kell főznie a férfira, és kiszolgálni őt... Ceony máskor, másoknál is felhozza ezt állandóan. Annál a másik tanítványnál is megállapítja, hogy nem tud főzni magának, jaj gyorsan feleség kell neki. :D Ugyanakkor az érába lehet hogy stimmelne ez a hozzáállás, még ha sztereotip is, de akkor meg az hogy van, hogy ilyen nagy a női-férfi egyenjogúság? A nők is lehetnek mágusok, simán lehet karrierjük, stb, az 1900-as évek elején? Vannak ebben következetlenségek. 
- Az is furcsa, de azt talán jobban el tudom fogadni, hogy Ceony ilyen különlegesen tehetséges. Minden mindig elsőre sikerül neki, és mindent megtanul a lehető legrövidebb inasidőn belül. Nem is hogy megtanul, de tökéletesen tud... és emellett részt vesz három aljas gonosztevő elfogásában, főz-mos-takarít és SPOILER még kiképzi magát azért az üveg a műanyag, a tűz (a tűz az hogyhogy manmade anyag amúgy?) kisebb-nagyobb varázslataiból is! :D SPOILER VÉGE. Hogy fér ez mind bele az idejébe? :) Jó, oké, remek a memóriája, de akkor is. 
- Emery és Ceony kapcsolatának plátóisága, és az önmegtartóztatásuk elég hiteltelen, főleg, hogy két évig együtt laknak kettecskén... Mondjuk ennek megfelelően a Disney fogja megfilmesíteni is. :D

Érdekes szó, kifejezés:
- stipend: illetmény, fizetés


11 megjegyzés:

  1. Nem is tudom, mit írjak. :D Azért minden hibája ellenére én nagyon várom a többi részt is, remélem, kiadják magyarul. :)
    Mégis négy rész, nahát, jellemző. :D
    A papírkutya nagyon kedves dolog volt.
    Végigolvastam a spoilereket is, egyrészt sose zavartak, másrészt úgyis elfelejtem, mire odaérek. :D Hm, hát van itt pár csúnya következetlenség, sajnos, de ha ilyen gyorsan kiolvastad mindhárom részt, nagyon rossz nem lehetett. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem élvezhető ennek ellenére, minket valami csak magával ragadott benne, nem? :) :) Téged már jobban is, az első kötetnél. :)
      Néha én is elfelejtem később, ha láttam is valami spoilert.
      Hát, nem is volt rossz, tényleg élveztem, különben nem vetettem volna így bele magam. :) Remélem neked is tetszeni fognak, ha jönnek a folytatások. :)

      Törlés
    2. Igen, valóban, engem azonnal magával ragadott, nálad is jobban. :)

      Várom nagyon a folytatásokat.

      Törlés
    3. És ma jelentették be pont, hogy még idén jön Az üvegmágus, de jó! :) :)

      Törlés
  2. Nemrég olvastam ki az első részt és igazából nekem nagyon tetszett. Ami kifejezetten zavart, az a szereplők közötti nagy korkülönbség volt. Persze még semmi nincs közöttük, de a lehetőség azért mégiscsak ott lebeg a levegőben. Illetve a végén nem éreztem annyira átütőnek a Ceony és Lira közötti végső küzdelmet, mint amilyen lehetett volna. Számomra ez csak amolyan cicaharc volt, bár az is lehet, hogy nem pont egy B. Sanderson könyv után kellett volna olvasom. No, de mondom, jó volt, a következő részre is kíváncsi vagyok. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy tetszett! :) Kíváncsi leszek, hogy fog tetszeni a következő epizód!
      A korkülönbség valóban zavaró kicsit, és én is próbáltam mindig egy hangyányit fiatalabbnak képzelni Emeryt, de nem ment. :/
      Ez jó hasonlat, tényleg inkább csak cicaharc volt, de nem is egy keményvonalas könyv ez, szóval úgy kell kezelni a konfliktusait, akciójeleneteit.

      Törlés
    2. Nem, tényleg nem volt keményvonalas, de ettől függetlenül mégis meglehetősen véres, sötét és egy kicsit elszállt is volt. Talán ezért is bírtam volna egy kicsivel dinamikusabb és látványosabb finálét elképzelni a végére. No de mondom, így is nagyon jó volt! Az összhatás meg az érzés, amit keltett bennem olvasás után nagyon különleges volt. :)

      Törlés
    3. Igaz, érdekes, hogy véres elemekkel merték tarkítani, mégis megmaradt kicsit a cicaharc-érzés. :)
      Nekem is tetszett, és leginkább a harmadik kötet, de arra még magyarul várni kell kicsit... Örülök, hogy szeretted, meg hogy még vissza is jöttél kommentelni ide! ♥ :)

      Törlés
    4. Naná, hogy vissza! :D

      Fú , nagyon kíváncsi vagyok hova fut majd ki a történet. (A spoileres részeket nem olvastam el a bejegyzésből. :)) És azért én bízom abban, hogy mihamarabb jön majd a harmadik rész is. Szerencsére a Gabo nem sokat szokott tökölni a kiadással, úgyhogy van remény. :)

      Törlés
    5. Helyes, reméltem, hogy nem nézted meg a spoilereket. :)
      Valóban, a Gabo nem tökölődik, de egy kicsikét akkor is várni kell még, az biztos Az üvegmágus is csúszott azért valamennyit.

      Törlés