2013. december 31., kedd

Összegzés 2013

Forrás
 Ezt a posztvázlatot már valamikor februárban elkezdtem írni, persze csak listákban gondolkodva, hogy majd ne felejtsek el semmit, és ne tompuljanak el az év eleji jó élmények a frissekkel szemben. Nehéz ezeket az összegzéseket összerakni, melós, és linkelgetős, de mégis élvezem mindig, mert közben és utána kialakul egy kép erről a 12 hónapról - na persze olvasás és könyvek szempontjából. 

Idén különösen nehéz dolgom van, mert iszonyú mennyiségű kiemelkedő könyvvel találkoztam, és sikerült úgy összehoznom az olvasásaimat, hogy nehezemre esik top5-öt kiválogatni. Ennek persze csak örülni kell. Voltak bőröm alá mászós könyvek, nagy élmények, különlegességek és sok színtiszta szórakozás. Hogy úgy mondjam ebben a doboz bonbonban idén igazi csemege volt szinte minden szem, és csak néhány unalmas nugátos csoki akadt. :) 

Idén kereken 90 könyvet olvastam el, cirka 23000 oldalt, kicsit pontosítva 23200, ami egy picit több, mint a tavalyi. Ez napi 63 oldalt jelent, az erre szánt időről képtelen vagyok számot adni, bizonyára időnyerőm van, mint Hermione Grangernek, csak én sem tudok róla. :D :)
A könyvek többsége "rendes könyv" volt, csak néhány meséskönyvre és leporellóra csábultam el.

Angolul 37 könyvet olvastam ez sajnos csak 41,1%, nem javítottam a tavalyi átlagomon, de az már igaz, hogy nehéz és súlyos könyveket is így fogyasztottam el idén, pl. az 1984-et, vagy a Brave New World-öt. 
Hangoskönyv: 26 (28,8%), mese: 14 (15,5%), sorozatrészek: 24 (26,6%), recik (e+normál): 20 (22%) Újraolvasás: ismét újráztam idén a teljes Karen Marie Moning Fever-sorozatot... a gyengém :) Szintén újráztam Neil Gaiman Coraline-ját. 

Félbehagyott könyvem csak egy volt: Per Olov Enquist: The Visit of the Royal Physician, amit nem hiszem, hogy folytatok, nagyon nyögvenyelősen ment. 

Top 5

Nagyon nagyon nehéz választanom,az idei olvasások közül, de mégis megpróbálok egy rövid top5-öt mutatni nektek, sorrendiség nélkül: 


16 könyvnek osztottam ki tíz pontot a tízből, de bőven volt 9-9,5 pontos is rengeteg. 

Citromba haraptam

Az idei citrom-díjasaim katonás rendben öten vannak: Poison Diaries, Halfway to the Grave, Márai Füves könyv, Nászajándék Salzburgból, The Handmaid's Tale. Egytől egyig nagyot csalódtam bennük. Sorrendben illetheti őket az: idegesítő, unalmas, okoskodó, katasztrofális és lapos jelző.

Kategóriák

Teljesen belevetettem magam a klasszikus utópiákba, ledaráltam egymás után Orwellt, Huxleyt, Zamjatyint és Atwoodot is. Érdekes nyelvi  utazás volt a Gépnarancs és az 1984 is az egyik az oroszos angoljával, a másik pedig a NewSpeakkel. Modern disztópiákból se volt hiány, és
klasszikus kísértethistóriából is kettőt sikerült találnom, (egyik sem borzongatott meg igazán, így azt hiszem leteszek a műfaj megkedveléséről: A fekete ruhás nő, A csavar fordul egyet.) 
Több szerzőnek is olvastam több könyvét idén: Neil Gaimantől 3-at, Gail Carrigertől 5-öt, Sophie Kinsellától 2-t, Dan Browntól 2-t, Jacqueline Wilsontól 3-at, Georges Simenontól 3-at.

Ismerkedések, szakítások

Új szerzőkkel is bővítettem a palettát 2013-ban, megismertem Garay Zsuzsannát, Emma Donoghue-t,  Yann Martelt, Victoria Schwabot, Jonas Jonassont, Nick Honbyt, Max Brooksot, Lakatos Leventét, Lugosi Viktóriát, Émile Ajart, George Orwellt... Tőlük szívesen olvasok még.
Megismertem és mentem szakítottam Márai Sándorral. :) 

Egy emlékezetesebb "szakítás" egy közösségi oldallal történt, de erről nem is akarok beszélni, azt hiszem az ottani passzivitásom válasz minden kérdésre. A közösségből adatbázis lett. 

Várólistacsökkentés

YES! Idén végre megcsináltam a várólistacsökkentést, sőt, eggyel túl is sikerült teljesíteni. Nagy lelkesedéssel vetem bele magam jövőre is, remélem sikerül megint. Már alig várom, hogy elkezdjem az új listát, Az ötödik gyerek, a Gentlemen and Players és a Szent Johanna Gimi is nagyon érdekelnek. :)

Események

2013-ban először jártam Könyvfesztiválon és Könyvhéten is, voltam Csernus könyvbemutatón és dedikáltattam is a dokival. Ezen kívül pedig sok-sok könyves blogos találkozón is voltam, Pöfivel, Tittivel, Ketkettel. Megismertem személyesen Grettyt is, újra találkoztam Loboval. :) Nitával kétszer is garázdálkodtunk könyvesboltokban (és végre a Red Busban is!), ahogy Amadeával és Miamonával is. :) Egyszóval, mozgalmas év volt IRL is. :)
Just for the record, 38.348-as látogatottságnál tart a blog. (mert ez máshol már nem lesz meg).
Ezen kívül pedig 2013-ban is bekerültünk egy könyvbe, mégpedig a Gyökértelenbe, ajánlóként. :)
Szerzőkkel is sikerült összebarátkozni, könyvet kaptam Vivien Hollowaytől és Lakatos Leventétől is, véleményezésre. :) *pirul-vidul* 

Zsákmányok

101 könyvvel gyarapodott a könyvtáram (jézusúristen), ami tetemes mennyiség, ebből 21-et olvastam el idén (jujj nagyon kevés). 29 angol nyelvű könyv van, a többi magyar. A Beszerzés cimke alatt megnézhetitek a zsákmányolt könyvkupacokat havi bontásban. A beszerzések közül ajándék: 24, csere: 1, reci: 10 (e-reciket nem számolok zsákmánynak), a többi vásárlás, de javarészt olcsók, vannak turkálós 400 Ft-os Maigret-k köztük, filléres Bookdeposok, barátoktól vásároltak, MMBookmarketről szintén párszázasak, Alexandrás leárazások, antikváriumiak, Könyvudvarosok. Teljes áron vettem: 5 könyv összesen, ezek közül a legdrágább volt Csernustól A kiút, (3500) de őrá szívesen költök, legolcsóbb pedig a Problemszki szálloda, kemény 180 Ft-ért. :)

Blogdolgok

138 bejegyzés született idén (ez a 139.) a legnépszerűbb Lakatos Levente Bomlása lett, második a Freeblog haláláról szóló, harmadik pedig a Pokoli szolgálat. Népszerű lett három körbeposzt is, a YA-król avagy ifjúsági regényekről, a Recikönyvekről és a Sorozatokról
Az olvasott 90 könyvet >itt< találjátok linklistával együtt.


Tervek

A 2013-as tervek közül nem sikerült sajnos megvalósítani, hogy több angolul olvasott könyv legyen a listámon, mint magyarul; mindig elcsábulok valamire, pedig változatlanul jobban szeretek angolul olvasni. Sikerült folytatni és befejezni viszont néhány sorozatot amit beterveztem, pl. a Parasol Protectorate hátralevő részeit. Sikerült kicsit visszatérnem a saját tempómhoz és saját választásaimhoz is, kevesebb vol a recim, nem követtem olvasási sorrendeket, a várólistás játékon kívül nem törekedtem semminek a teljesítésére, csak olvastam és olvastam, és bizony ez a tetszési indexemen is meglátszott, jól válogatok na, ha nem hagyom magam összevissza rángatni és befolyásolni. :) 
Viszont változatlanul, a következő évben is tervem visszatérni szeretett szerzőimhez, és több Joanne Harrist, Jodi Picoult-t, Gaimant, Rowlingot, Moningot olvasni. Apropó Moning, egyenesen megtiltom magamnak, hogy megint újraolvassam a Fever sorozatot 2014-ben is... Viszont egy jó kis HP újraolvasás érik már! Lehet hogy kétévente kellene ezt csinálnom, páros évben Potter, páratlanban Fever :D...

Szeretném megint megcélozni a több angol mint magyar irányt, de legalább azt, hogy az idei 37-nél több angol legyen jövőre, mert ezt siralmasan kevésnek találom. 
Szeretnék minél több kötetet kivégezni a saját könyvtáramból, akár a várólistacsökkentősökkel, akár csak apasztani a számukat a többivel, amik nincsenek a listán. 
Szeretnék megfontoltabban vásárolni 2014-ben, és sokkal kevesebb könyvet beszerezni, irányozva a vásárlásokat a Könyvfesztre, Könyvhétre, és az igazán vágyott köteteket karácsonyra, és a többi ünnepre kérni. Szóval néminemű könyvstop, és emellett könyvtáram egy részének értékesítése is a cél. 
Hogy miket fogok olvasni? Egyrészt a várólistás kupacot, sok spontán választott kötetet, némi újdonságot, és recit, és remélem például ezekből is, amiket már szintén szeretnék olvasni egy ideje: 

A tervek egy része :)

A legfőbb cél persze hasonló mennyiségű, és hasonlóan jó minőségű könyveket olvasni 2014-ben is, mint ahogy 2013-ban sikerült. :) 

Boldog, jó könyvekben gazdag új évet kívánok mindenkinek! :) 


(A képek illusztrációk, forrás: weheartit.com, google.com)

2013. december 30., hétfő

Decemberi zsákmány

Természetesen az ajándékoké a főszerep ebben a hónapban, így lelkifurdalásom sincs, amikor prezentálom a hatalmas kupacot (amiről persze megint lemaradt valami, de már nincs kedvem újra összevadászni a lakás különböző pontjairól a drágákat, eleget tornáztak így is :D). 


Ehavi szerzeményeim

- Alan Bradley: De mi került a pitébe? - Csengától karácsonyra, óó erre nagyon nagyon vágytam :) 
Kupac, kattintásra megnő
- Scott Westerfeld: Leviathan (angol) - Nitától karácsonyra
- Patrick Gale: Notes from az exhibition - Nitától 500pénzért
- Donna Tartt: A titkos történet - Sugár könyvturkáló 590Ft, ez megintcsak Nita bűne, gyakorlatilag nem engedett ki az üzletből a könyv nélkül! :) Remélem megérte az árát ;) ;) 
- Anthony Hope: Rupert of Hentzau - Bookdepo, félóránkénti akcióban vérszemet kaptam, de mégcsak arról se volt fogalmam miről szól... 4€. 
- Georges Simenon: Maigret és a halott gyémántkereskedő - Amadea karácsony ajándéka
- Tracy Chevalier - Isten teremtményei - Pöfivonat karácsonyi ajándéka
- Karen Chance: Megérint a sötétség - Tittitól karácsonyra
- Gaura Ágnes: Lidércnyomás - szintén Tittitől, el voltam teljesen kényeztetve :D
- Kristina Ohlsson: Mostohák - Miamonától karácsonyra
- Mark Frost: A Paladin-prófécia - Nimától karácsonyra

+4 szakácskönyv:
- Mautner Zsófia: Főzőiskola - Lírából -25%-kal vettem
- Update1 süteményeskönyv - -10%
- Magyar Szakácskönyv és
- 33 húsétel lépésről lépésre (ez maradt le a fotóról) - ezt a kettőt a Zember rokonságától kaptam, de nem tudom beleszámoljam-e igazán, merthogy a szakácskönyv ugye az nem olyan könyv-könyv




Decemberi mérleg: 11 könyv plusz 4 szakácskönyv, ebből 10 ajándék, 3-at nagyon olcsón vettem, 2-t kicsit olcsóbban. :) 3 angol nyelvű, a többi magyar. 
Ja és kaptam még egy 1000 Ft-os könyvutalványt Alexandrába is, jupppi. :) 

2013. december 28., szombat

Várólista projekt 2014

Jövőre is lesz várólistacsökkentés, legalábbis részemről biztosan, és az idei sikerre való tekintettel nagy lelkesedéssel vetem bele magam a dologba. Lobo szervezésében ha jól számolom már negyedik éve játszunk, és a lényeg továbbra is az, hogy év végén kiválasszunk 12 olyan könyvet, (+12 alternatívra is van lehetőség, biztos ami biztos alapon), amik legalább fél éve várnak a virtuális vagy kézzel fogható várólistánkon, és ezeket elolvassuk a következő évben (minden hónapra egy, de nem kell határidőket tartani). :)
Itt lehet megtalálni a résztvevők névsorát és linkeket a listákhoz.

Az idei siker érdekes módon elbizonytalanított, és próbáltam megint nagy (még nagyobb) körültekintéssel összeválogatni a listámat. Értsd: már három hete tologatom és kupacolom a várólista-várományosokat, hogy vajon mihez lesz jobban kedvem, mivel lehet meg ismét a tuti 12. :)


Végül ezekre a könyvekre esett a választásom:

- Maggie Stiefvater: Forever
- Carolyn MacCullough: Always a Witch (05.04.)
- Joanne Harris: Gentlemen and Players (07.10.)
- Neil Gaiman: Neverwhere (05.13.)
- William Golding: Lord of the Flies (09.12.)
- Joe Hill: Heart-Shaped Box (07.29.)
- Jodi Picoult: Keeping Faith
- On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik (01.04.)
- Sarah Addison Allen: A csodálatos Waverley-kert
- Lugosi Viktória: Ajvé (04.27.)
- Jamie McGuire: Gyönyörű sorscsapás (06.22.)
- Katherine Howe: A boszorkányoskönyv

Az alternatív lista pedig a következő:

- Audrey Niffenegger: Her Fearful Symmetry
- Galgóczi Dóra: Megszülethettél volna (02.22.)
- Alice Hoffman: Property Of (12.31.)
- Doris Lessing: Az ötödik gyerek (06.23.)
- Lian Hearn: A fülemülepadló
- Lian Hearn: Fűpárna
- Lian Hearn: Rikolt a kócsag
- Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 1. - Kezdet
- Leiner Laura: Szent Johanna Gimi 2. - Együtt
- Dr. Csernus Imre, Pampuryk Péter: Felnőtt húsleves
- Daniel Black: Perfect Peace
- Sarah Dessen: Someone Like You (12.29.)

Polcon is vannak, ha valakit érdekel.

A könyvkupacok (kattintásra megnő).

És kiterítve is... :)


Most is elég vegyes-vágottat kreáltam, és próbálok itt-ott trükközni, pl. a két sorozat amiből betettem, nem hiszem, hogy ne tetszenének, akkor meg ugyebár könnyű folytatni is :)  De jelen vannak a rövidebb olvasmányok is, e-könyvek, illetve néhány olyan, amiért már most bizsereg épp a tenyerem, hogy kézbe vehessem. Némelyik már egy évtizede vár (a Hearn könyvek), de van, amelyik csak tavaly karácsony óta.
Néhány darab bekerült a 2013-as listáról is, hátha most végre sikerül őket is sorra keríteni (Niffenegger, Harris, Black). Na persze 24 könyvnél jóval többet tervezek összesen olvasni. :)

A posztban folyamatosan frissíteni fogom a linkeket azokhoz a könyvekhez amiket már elolvastam és írtam róluk bejegyzést. 

Sok sikert mindenkinek az újabb várólistacsökkentéshez! :)

Still Alice

Lisa Genova: Still Alice


Akkor figyeltem fel erre a könyvre, amikor magyarul is megjelent, Megmaradt Alice-nek címmel. Alapvetően szeretem a nehéz témákat, betegséget feldolgozó könyveket, és az Alzheimer-kór misztériuma különösen érdekelt: hogy lehet ezt regényben jól megírni, milyen aspektusok kerülnek elő, amire talán nem is gondolunk. 

A könyv Alice Howland bő két évének története. A Harvardon tanító 50 éves lingvisztika professzor aktív és mozgalmas tudományos és családi életet él, egész addig, amíg furcsa gondok kezdődnek a memóriájával. Apróságokkal indul, például nem jut eszébe egy olyan egyszerű szó mint a lexikon, de aztán Alice komolyan megijed, amikor szokásos napi futása során úgy érzi fogalma sincs hol van, és hogy juthat haza... Orvoshoz fordul, és hamarosan megállapítják hogy korai Alzheimere van (early onset), és az egyik jellemző génmutáció is megtalálható nála... Nincs mit tenni, közölni kell a családdal is a kockázatokat, a tényt magát, és megpróbálni megállítani a megállíthatatlant. Kísérleti gyógyszerek, vitaminok tömkelege következik, Alice mégis hónapról hónapra rosszabb állapotba kerül. Teljesen fel kell adnia pályáját, és naponta meg kell küzdenie a szavakkal, amik nem jutnak el az agyától a szájáig, a tárgyakkal, amiket képtelen megnevezni, és azokkal amiket képtelen megtalálni, sőt keresés közben talán már nem is tudja mit kezdett keresni... 

Alice a telefonjába öt egyszerű kérdést ír fel magának, amikre minden nap válaszol. Úgy érzi ha már ezekre sem tudja a választ, nem érdemes élnie tovább, nem szeretne ebbe a stádumba eljutni. A kérdések közt szerepel hogy hol lakik, hol dolgozik, hány gyereke van, milyen hónap van, mikor van legnagyobb gyermeke születésnapja. Fájdalmas külső szemlélőként látni, ahogy nem is realizálódik benne, mikor jön el a pillanat, amikor már nem tud válaszolni, vagy rosszul válaszol.

“You're so beautiful," said Alice. "I'm afraid of looking at you and not knowing who you are." 
"I think that even if you don't know who I am someday, you'll still know that I love you."
"What if I see you, and I don't know that you're my daughter, and I don't know that you love me?"
"Then, I'll tell you that I do, and you'll believe me.” 

Sok minden tetszett a könyvben, de nem vagyok igazán elájulva.
Ami mindenképp pozitívum, hogy elég kevés ilyen könyv van, mind a témával foglalkozó, mind a beteg ember szemszögéből egy betegséget részletesen bemutató. Pontos és hiteles, hisz a szerző maga is tudományos körökben mozog, neurológiával foglalkozik (ennek ellenére kissé túlzóan gyorsnak éreztem a betegség progresszióját).
Van ebben az egészben potenciál, hisz egy család szörnyű drámájába pillanthatunk bele, ahol gyakorlatilag elveszítik az édesanyát, annak ellenére, hogy ugyanúgy ott van velük. Mégis alig tudott a szerző ezzel valamit kezdeni. Nem azt mondom, hogy nem voltak torokszorító jelenetek, és szomorú momentumok, amikor rádöbben az olvasó, hol is tart most Alice, mennyire vesztette el önmagát... mégis száraz, lapos és unalmasan tárgyilagos maradt. Pont mint egy case history presentation, egy referátum a betegről, csak épp a beteg referál magáról. 

Értékelés: 10/6,5 Nem azt nyújtotta, amit vártam, és nem regény lett belőle, hanem egy képzelt riport egy esetleírásból, a páciens szájába adva. Érződik, hogy nem írással foglalkozó ember írta, hanem tudós. Ez regénynek túl hétköznapi.

Mindenesetre félelmetes betegség ez, hisz félelmetes észrevenni magadon is, ha elfelejtesz valamit, ha állandóan keresel valamit, ha egyszerűen ha megveszel se jut eszedbe egy bizonyos szó vagy név, még akkor is ha ez csak normálisnak mondható memóriazavar és feltehetően nem az Alzheimer korai tünete. Megrázó belegondolni, hogy várhat ránk is ilyen sors.
"This disease will not be bargained with. I can't offer it the names of the US presidents in exchange for the names of my children. I can't give it the names of state capitals and keep the memories of my husband."

Nem örültem a végének SPOILER mert túl rózsaszín volt, az unokákkal, a boldog családdal, a sok szeretettel, miközben egy satnya porhüvely marad csak Alice-ből és néhány hónap múlva már magatehetetlen is lehet, mert elfelejti hogy kell enni, vagy zuhanyozni... szerettem volna, ha megtalálja a tablettáit, és el tudja követni az öngyilkosságot még idejében, hisz pont az lett volna a döntése, hogy ne kelljen pont abba a helyzetbe belesüppednie, tudta nélkül, amivel lezárják a könyvet. SPOILER VÉGE

Kedvenc nyelvi apróság: "whether it was molecular murder or cellular suicide..."


U.i.: Miért Still Alice? Vagy miért Megmaradt Alice-nek... nem maradt neki semmi, és ő se maradt önmaga. 

2013. december 26., csütörtök

2013-as olvasmánylista

Miamona nemrég összeírta az ezévi olvasmányait, és linklista is lett belőle a posztokhoz, és nekem ez több okból is megtetszett. :) Egyrészt jó dolog összegyűjteni hiánytalanul az olvasmányokat, hiszen nem mindig születik mindenről poszt, másrészt pedig már az évi összegző poszton agyalok - na jó, bevallom, már február óta van egy vázlatom hozzá, ami időközben elképesztő méreteket öltött, mert annyi nagyon jó könyvet olvastam, hogy a vázlatban vitázom magammal, melyik is volt a legleg... - , szóval ehhez a poszthoz jól jönne egy kis mankó, már csak az áttekintés céljából is, de a fránya linkmásolgatások miatt is, mert attól mindig a hajamat tépem a végére, annyiszor kell kattintgatnom közben, hogy tovább tart a linkelés, mint a poszt megírása. 

Egy szó mint száz, lesz összegzés is január elején, de most álljon itt egy lista az idei olvasottakból, amire kattintani lehet, ott természetesen hosszabb szómenést is olvashattok a könyvről, ahol nem, nos, mi scusi, arról nem volt kedvem, vagy nem volt érdemes fecsegni (nem kell aggódni nincs sok ilyen) :) : 

1. Garay Zsuzsanna: Találkozások
2. Tim Burton: The Melancholy Death of Oyster Boy and Other Stories
3. Susan Hill: A fekete ruhás nő
4. Gail Carriger: Blameless
5. Gail Carriger - Rem: Soulless - The Manga 2.
6. Stan Berenstain: The Berenstain Bears' Moving Day
7. Sophie Kinsella: Can You Keep a Secret?
8. Maryrose Wood: The Poison Diaries
9. Zelk Zoltán: A három nyúl
10. Zelk Zoltán: Mese a legokosabb nyúlról
11. Gail Carriger: Heartless
12. Rachel Ward: Számok - A káosz
13. Móricz Zsigmond: Árvácska
14. Marie Lu: Legenda
15. Hervé Tullet: Pötty könyv
16. D. Tóth Kriszta: Lolamesék - Legeslegjobb barátok
17. Kathrin Schärer: Johanna a vonaton
18. Sophie Kinsella: Twenties Girl
19. Emma Donoghue: Room
20. Bácskai Júlia, C. Molnár Emma, Mester Dóra, Popper Péter: Szeretők
21. Yann Martel: Pi élete
22. Jeaniene Frost: Halfway to the Grave
23. Chris Howard: Gyökértelen
24. Neil Gaiman: The Graveyard Book
25. Szerb Antal: Utas és holdvilág
26. Márai Sándor: Füves könyv
27. Émile Ajar: Előttem az élet
28. Jonas Jonasson: A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt
29. Szabó Magda: Katalin utca
30. Vivien Holloway: Pokoli szolgálat
31. V. Kulcsár Ildikó: Szeretetvár
32. Harry Benjamin: Tökéletes látás szemüveg nélkül
33. Karen Marie Moning: Darkfever
34. Anthony Burgess: A Clockwork Orange
35. Karen Marie Moning: Bloodfever
36. Ian M. Banks: Félemmetes géjpezet
37. Karen Marie Moning: Faefever
38. Junot Díaz: Így veszíted el
39. Karen Marie Moning: Dreamfever
40. Fábián Janka: A zöld macska
41. Mats Strandberg, Sara B. Elfgren: Tűz
42. Jane Rogers: Jessie Lamb testamentuma
43. Georges Simenon: Maigret és a flamand lány
44. Dr. Kiss Dezső: Miért félünk a fogorvostól?
45. Karen Marie Moning: Shadowfever
46. Victoria Schwab:Az Archívum
47. Lane Smith: It's a Book
48. Tóth Szabolcs: Nem semmi
49. Neil Gaiman: Óceán az út végén
50. Karen Marie Moning: Iced
51. Lugosi Viktória: Dafke
52. Brigitte Luciani: Borz úr és Róka asszony 1. - A találkozás
53. Brigitte Luciani: Borz úr és Róka asszony 2. - Zavaros viszonyok
54. Brigitte Luciani: Borz úr és Róka asszony 3. - Micsoda csapat!
55. Vág Bernadett: Kibeszélem az uram
56. Neil Gaiman: Coraline
57. Max Brooks: World War Z - Zombiháború
58. Dan Brown: The Lost Symbol
59. Nick Hornby: Slam
60. Rupáner-Gallé Margó: Nászajándék Salzburgból
61. Milly Johnson: Yorkshire Puding Klub
62. Hayes Roberts: The Invisible Alligators
63. Eric Carle: The Very Hungry Caterpillar
64. George Orwell: 1984
65. Maggie Stiefvater: Linger
66. George Orwell: Animal Farm
67. Aldous Huxley: Brave New World
68. Georges Simenon: Maigret és a gengszterek
69. Horváth György: Estvér
70. Georges Simenon: Az elátkozott hajó
71. Kathy Reichs: Csont és vér
72. Jókai Anna: Ne féljetek!
73. Polgár Vera: Svédasztal
74. Dan Brown: Inferno
75. Jevgenyij Zamjatyin: Mi
76. Jacqueline Wilson: The Suitcase Kid
77. Jacqueline Wilson: The Lottie Project
78. Petra Nagyová-Dzerengová: Nézz magadra
79. Jacqueline Wilson: The Cat Mummy
80. Margaret Atwood: The Handmaid's Tale
81. Lakatos Levente: Bomlás
82. Maria Semple: Hová tűntél Bernadette?
83. Gail Carriger: Timeless
84. Henry James: A csavar fordul egyet
85. Rachel Ward: Numbers - Infinity
86. Schäffer Erzsébet: A szerelmes körtefa
87. Jay Asher, Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk
88. Gail Carriger: Etiquette and Espionage
89. Lisa Genova: Still Alice
90. Beth Hoffman: Déli álmok

A lista még kiegészül a még idén befejezett könyvecskékkel. :)

Ez cirka 23.000 oldal (63 oldal/nap). :) Good job, PuPi! :)
(Pontos adat év végén!)


2013. december 24., kedd

Boldog karácsonyt!

Békés, boldog karácsonyi ünnepeket kívánok minden kedves barátomnak, olvasóimnak, és az összes böngészés közben idevetődő virtuális blogturistának is! 
Teljen az ünnep szeretetben, bejgliben, mézeskalácsban, és jó könyvekben gazdagon. :) 

Forrás

2013. december 20., péntek

Etiquette and Espionage

Gail Carriger: Etiquette and Espionage (Finishing School 1.)


Belelendültem a steampunkba, és ahogy befejeztem a Parasol Protectorate utolsó részét is, rögtön elkezdtem Gail Carriger új, young adult sorozatának első darabját. A regénysorozat az Alexia Tarabotti féle világban játszódik, ám néhány évtizeddel korábban. 

A főszereplő az elbüvőlően megnyerő nevű Sophronia Angelina Temminick, 14 éves, és kalandor típusú lányzó. Bemutatkozó jelenetében is rögvest kalamajkát kelt, de anyjának nincs sok ideje bosszankodni, Sophroniát ugyanis elviszi a Mademoiselle Geraldine's Finishing Academy for Young Ladies of Quality küldötte, egy franciás akcentussal beszélő, ámde az édesanya jelenlétében párnacsatába bocsátkozni sem rest, magát egyenesen Mmselle Geraldine-nak kiadó hölgyemény. 
A kocsiúton Sophronia már nincs egyedül, megismerkedik Dimityvel és annak öccsével, Pilloverrel, akit útközben letesznek majd egy fiúiskolában. Az út azonban nem zökkenőmentes, flywaymen (na ez hogy van magyarul?) támadják meg őket, és valami prototípust keresnek... 
Végül persze hősienk - hála találékonyságuknak -, eljutnak az iskolába, de a rejtélyek megszaporodnak. 
Azt pedig mondanom sem kell gondolom, hisz már a borító is sokat elárul az ollóval a kézben, szóval hogy ez a finishing school nem egy sima finishing school, ahol megtanul mindenki egyenes tartással járni, és előkelően pukedlizni, hanem ezeken túl megtanulnak bármit és bárkit kivégezni, kémkedni, kihallgatni, lefülelni, kinyomozni. :) Ugyan magukról az órákról kevés szó esik (sajnos), Sophronia épp elég kémkedés és kutatást hajt végre a prototípus miatt. 
A tananyag része

Az ötlet remek, az iskolában játszódó sztorik egyébként is mindig érdeklődést keltenek, a kivitelezéssel azonban voltak problémáim. A kezdeti lendület hamar elveszett, és megmondom őszintén helyenként erőteljesen untam, hogy nem történik semmi, és az is hosszasan. Utána ismét jobb lett, de nem vagyok maradéktalanul megelégedve, hiányérzetet hagyott, és nem azért mert sorozatkezdő rész, vagy mert cliffhanger lenne. 
Elengedhetetlen kellékek (kattintásra megnő!)
Carriger eléggé hadilábon áll a hektikus akciójelenetek megírásával, mégis nagyon erőlteti ezt a vonalat, vagy kifejezetten szereti ezt írni. De nem jó. Sok minden történik sok mindenkivel, mégse történik semmi, és lapos lesz. Valahogy úgy, mint a templomos lovagokkal a Blamelessben, de a Heartlessben is rémlenek ilyen jelenetek. Párbeszéd, leírás, kedves karakterek, hangulatteremtés, és sok steampunk, ez az miben jó Carriger, és erre kellene jobban ráfeküdnie. Plusz a humor, irónia, szarkazmus, amit hozni szokott. Na, ezekből is igazán lehetett volna több. Valahogy sótlan maradt. Az ilyenekből kellett volna több:


“Below that was written a list of particular skills, which in Henrietta’s case appeared to be ‘Parasol manipulation, hairstyles for concealment, ballistics, quiet footsteps, fast waltz, and rice pudding.’”

Mit imádtam benne legjobban: 
- Bődült jó nevek vannak (és persze a karakterek is jók): kezdve a már emlegetett Sophroniával, Mrs. Barnaclegoose-sal, Frowbritcherrel, Dimityvel és Pilloverrel. :)
- Dimity állandó ájuldozásai :) 
- Bumbersnoot, akinek nem csak a nevét imádtam. Ő egy mechanimal (*clapclap* ezért az elnevezésért is), egy kis géptacskó, aki szenet eszik és gőzt fújtat, de tárolóegységként, sőt, akár újhullámos retikülként is funkcionálhat. :) 
- az iskola, és az, hogy egy mozgó objektum az egész, nagyon jó ötlet. 
- a másik világból megjelenő szereplők: Sidheag és Genevieve Lefoux. 
- a legjobb mellékszereplők: Vieve és Soap (Mr. Soap! :D)
- válogatott angolság :)


Értékelés: 10/6,5 Jó téma, kisebb mellényúlásokkal, az én szájízemnek kevés humorral és túl sok akcióval (sok hűhó semmiért jelleggel), ami ugyanakkor meglepően unalmas. Mindemellett nagyon Carrigeres, nagyon steampunk és akik jól érezték magukat Alexia világában, itt is jól fogják. Nem túl erős kezdés, de mindenképp folytatom, és talán a következő kötetekben, amikor annyi mindent nem kell bemutatni már az olvasónak, visszatér a kedvelt stílus is, és a pergőbb dialógusok (meg légyszi valami más, mint ez a prototípus hajkurászás). 

Következő kötetek: 
2. Curtsies and Conspiracies (megjelent, jövőre olvasom :))
3. Waistcoats and Weaponry
4. Manners and Mutiny

U.i.1.: hogy mi is az a Finishing School, ITT megtalálható.
U.i.2.: Ugye tudjuk, hogy érkezik majd a Parasol Protectorate-nek is folytatása, bár külön szériaként: The Custard Protocol címen, két kötettel, melyek a Prudence és Imprudence nevet kapták (hilarious ;)) Amint lesznek újabb hírek róluk, illetve borítóterv, posztolom! :) 

Szószedet:
- dumbwaiter: zsúrkocsi vagy étellift
- espionage - kémkedés
- windlass - csőrlő


2013. december 19., csütörtök

Kezünkben a jövőnk

Jay Asher, Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk (The Future of Us)


"1996-ban járunk. Josh és Emma világéletükben szomszédok voltak, és a legjobb barátok is. Azonban tavaly novemberben minden megváltozott közöttük, amikor Josh családja postán megkapta az Amerikai Online Cég (AOL) CD-jét, és az édesanyja átküldte Emmához, hogy a lány feltölthesse az anyagot az új számítógépére. Amint bejelentkeznek, automatikusan a Facebook oldalára lépnek be – csakhogy a Facebookot még fel sem találták! Legnagyobb döbbenetükre feltárul előttük a tizenöt évvel későbbi életük. Később valahányszor újra ránéznek a profiljukra, azt látják, hogy a jövőjük is megváltozik. Miközben az életükben bekövetkező eseményeket próbálják feldolgozni, kénytelenek szembenézni azzal, mit csinálnak jól és rosszul – a jövőben."

Ahogy a fülszöveg is elmondja, egy kis időutazásban lesz részünk, amikor ugyanis Emma Nelson megpróbálja telepíteni az AOL cd-romot az új számítógépére, egyszercsak 15 évvel későbbi Facebook oldalán találja magát... Facebook, az meg micsoda? Segítségül hívja barátját, Josht, aki rögtön átverésre kezd gyanakodni, valaki talán meghamisított néhány képet Emmáról, és megöregítette őt? De ki akarna bohóckodni olyan mindennapi dolgokkal, mint amik megjelennek Emma oldalán: mit főzött vacsira, hol jár a férje... Egyre beljebb merészkednek a fiatalok a facebook-birodalomba, és megnézik néhány ismerős lapját is, ki mire viszi... Azonban apróbb és nagyobb döntésik sorozata újra és újra megváltoztatja a jövőt, minden nap mást látnak viszont, ismerőseikkel is másként alakulnak a dolgok. Emma szándékosan piszkálja meg az eseményeket, mert nem elégedett azzal a boldogtalan jövővel, amit lát, Josh pedig ellenzi ezt a "hullámverést"... Hogy mi sül ki végül az egészből? Egy aranyos ifjúsági sztori némi szerelemmel, baráti kapcsolatokkal, a 90-es évek amerikájából. Nincs nagy csattanó, vagy katartikus befejezés, de épp így a legjobb.
"(...) - Esküszöm a pasik csapatban a legostobább dolgokra képesek.
- Például háborúra - vágja rá Kellan..." 

És amíg Emma és Josh a jövőbe pillantanak, én élvezettel merültem el a múltban... bár nagyon rányomja a bélyegét az amerikai környezet a sztorira, és így sok a sült krumpli, pizza, és az amerikai iskolarendszer, illetve hogy mindenkinek van tizenévesen is kocsija, amint megszerzi a jogosítvány, de ezeket leszámítva élmény volt felidézni a 90-es éveket,  amikor még tényleg nem volt facebook, és amikor nem lógtunk az interneten egész nap. Amikor nem tudtuk mi az a blog (Josh fel is teszi a könyvben a kérdés, az meg mi??), és tárcsázós internetkapcsolat volt, ami ha ledobott, újra kellett fizetni a kapcsolódásért. Sőt, a telefonnal nem is lehetett együtt használni, ki kellett húzni a zsinórt, átdugni a telefonba. :) Elmerengtem, hogy mivel töltöttük akkor a szabadidőnket? Vicces, de szinte nehéz felidézni. A számítógép előtti időszakban persze naphosszat bicikliztem és kinn játszottunk az utcán, téren. Én magam 15 évesen kaptam saját számítógépet, előtte a szüleimén játszottam, általában 1-2 órákat, mindenféle ma már ciki 2D játékkal. Körülbelül egy évig nem is nagyon használtam a laptopomat, akkor kezdtem igazán belefeledkezni, amikor megismertem az msn-t, és állandóan chateltünk, folyamatosan, akkor is ha nem volt miről (legalább játszva tanultam meg gépírni). :) (Elmorzsolhatunk egy könnycseppet, hogy nemrégiben megszűnt, a jó öreg msn, és az állandóan felugró smileyk... ) Freemailen volt az első emailcímem, szerintem már rég nem létezik, nem is tudom mióta nem használom. Az iwiw volt az első közösségi háló, ahova meghívott egy barátom, és a facebook... ó, az csak fényévekkel később lépett be az életembe,és nagyon sokáig nem is szerettem, nem is használtam.

Az egyik eredeti borító
Ha belegondolunk, tényleg akár őrültnek is tarthattuk volna magunkat, ha '96-ban belepillantva a státuszunkba olyanokat látunk, hogy mit főztünk vacsira, vagy hogy milyen letörtek vagyunk emiatt, vagy amiatt. Divat lett mások képébe tolni magunkat. :) Érdekes volt, ahogy a főszereplők számára is furcsa volt ez a könyvben. Ma bezzeg már, észre se vesszük a túlinformáltságot, és nem érezzük a határokat... 

Nem mondanám, hogy felelőtlennek tartottam Emmát, de nem tetszett az sem, ahogy megpróbált belekavarni a saját jövőjébe, amilyen módon előhozta a változásokat. 
A szerzőpáros láthatóan nem az eleve elrendeltség mellett tette le a voksát, hanem amellett, hogy a jövő formálható, és minden egyes apró döntésünkkel (pláne a nagyokkal) alakítjuk azt. Félelmetes és zavaró lenne ezt napról napra látni, és emiatt hozni esetleg más döntéseket. Valahogy talán mégis jobb, hogy nem tudjuk, hogy mi lesz később, de tehetünk lépéseket anélkül, hogy azon kellene tipródni, ez a kis lépés milyen rezdülést kelt. 

Értékelés: 10/9 Nagyon ajánlom zsenge korúaknak, mert remek ifjúsági regény, kis szerelemmel, romantikával. Nincsen túljátszva benne semmi, és hűen adja vissza ezt a nagyobb tizenéves korosztályt, akik készülnek a főiskolára, egyetemre. Ugyanakkor ajánlom a korombelieknek is, mert jó volt egy kicsit a fiatalság nagy problémáival foglalkozni, és ráadásul egy nosztalgiázós múltbaugrás a történet a tárcsázós internet és a facebook-talanság állapotához. Jó stílusú, gördülékeny, gyorsan olvasható
Külön poén volt a köszönetnyilvánításban olvasni Mark Zuckerberg nevét. :)

Kiadja a Maxim - akik tényleg nagyon jól válogatnak, Bernadette és ez után a könyv után kezdek beléjük szerelmesedni :)...

A könyvet (és több másik Maximos könyvet is) megvásárolhatjátok >ITT< a BookandWalk e-book áruházban!

Mostantól androidos alkalmazással is olvasható, a programot ehhez ingyenesen >itt< lehet letölteni. 

Apró véletlen egybeesések:
- Érdekes, hogy ez a második könyv idén, amiben gördeszkázásról és a híres-neves Tony Hawkról olvasok. Akárcsak a Slam-ben (Hornby) itt is lóg egy Tony Hawk poszter a srácok szobájában. :)
- És bosszantó, de a sokadik könyv idén, amiben megint nem tudja a fordító, hogy mi a különbség a sperma és a spermium között... Arrgh. 

2013. december 16., hétfő

Infinity

Rachel Ward: Numbers 3. - Infinity


A Számok-sorozatot eddig magyarul olvastam, de amióta nemrég a YA-gyűjtős posztban megemlítettem és ajánlottam a történetet, elfogott az érzés, hogy tudni akarom a végét, így aztán úgy döntöttem nem várok tovább, és angolul vettem kézbe a befejező epizódot. 
A kötetek tulajdonképpen elolvashatók magukban is, de így egymás után szép kerek egész lesz a sztori. Az alapkoncepció az, hogy vannak bizonyos emberek, akik látják a többi ember szemében a haláluk dátumát. Az első részben Jem története bontakozik ki, akit terrorcselekménnyel gyanúsítanak meg, pedig ő csak megment néhány embert, egy közelgő baleset helyszínén... mindezt nagyobb alapokra helyezve a második részben Jem fia, Adam próbál megakadályozni egy katasztrófát, és elejét venni a káosznak, amikor is minden ember szemében ugyanaz a szám jelenik meg...

A harmadik rész egész más környezetben találja hőseinket, poszt-apokaliptikus Anglia, nomád körülmények, sátrazás, napról-napra élés. Adam és Sarah a lány két öccsével és kislányával Miával próbálnak életben maradni, biztonságos helyet keresni a télre. A káosz kezdete óta mintegy két év telt el, Sarah ezúttal Adam gyermekével várandós. Adam szinte mániásan fél attól, hogy "rátalálnak" és hogy üldözik, hisz a tévéközvetítések óta, amikor evakuálásra szólított fel, mindenki ismeri az arcát... Sarah néha érti a félelmét, néha nem, de kiváltképp akkor nem érti Adam miért akar odébbállni, amikor barátságos emberek társaságára találnak, akiknek még gyógyszereik is vannak, sőt egyikük orvos. Sarah télre le akar telepedni, hiszen a kisbaba érkezése is közeleg. 
Hamarosan azonban minden rosszra fordul, a táborban megjelenik ugyanis egy Saul nevű ember két társával, akik Adamet keresik, és hiába a rejtegetés, a mellébeszélés, meg is találják... De vajon mit akarnak tőle? És mit jelentenek Sarah újabb álmai? Látomások? Mia hogyan változtathatott számot, és ennek milyen következményei, kivetülései lesznek? Milyen lehetőségek rejlenek Sarah és Adam közös gyermekében, és hoyg tudják őt megvédeni? Rengeteg kérdést vet fel a számcsere, és sok megfejtetlen rejtély lóg a levegőben... 

Egy igazán lendületes, folyamatos feszültségben zajló regényt kaptam, aminek már szinte köze sincs a kezdeti ifjúsági hangulathoz. Véres, kemény és hátborzongató vég, komoly erkölcsi kérdések, érdekes misztikus szál. Tökéletes egyveleg. 
Két narrátorunk Adam és Sarah, felváltva látjuk a történéseket az ő szemszögükből. 

Tetszettek az új karakterek, Saul kiváltképp olyasvalaki, akit az ember zsigerből utál, és viszolyog tőle, mert velejéig gonosz és romlott. 
Mia kibontakozott, már amennyire egy kétéves kibontakozhat, megjelenik képessége, és egyébként egy tündéri gyermek, és nagyon okos is. 

Őrült tempóban zajlanak az események, motoros hajsza, balesetek, élet-halál peremén lebegés, kísérletek, börtön, barlangok a hegy gyomrában, egy elhagyott temető, teli patkányokkal... 
A legfélelmetesebb a barlangrendszer, és a hegy, a legbiztonságosabbnak aposztrofált hely egész Angliában... nem a sötét vagy a bezártság miatt, hanem amiatt, ami odabent folyik, és a rendszer miatt, ami kialakult, és aminek élén olyanok állhatnak mint Saul, vagy Newsome doktor. 
Hátborzongató az egész, a számlopás, és a lehetőségek emögött. Rachel Ward jól megragadta ezt az elemet, és a sorozat legerősebb darabja lett ettől az Infinity

A stílus kiforrottabb lett, nem voltak döccenők, nem volt túllihegve semmi, és egyetlen technikai bakit leszámítva (kivisznek egy papírt a szobából, amin fel is háborodunk, utána mégis egyszercsak mutogatjuk ugyanazt a papírt a szobába lépőnek ?! - az ilyen következetlenséget nem szeretem, zavaró), nincs logikai hiba. Az utolsó előtti pillanatban kitaláltam mi lesz, vagy mi lehet az egyetlen megoldás, de ennek ellenére "se lát, se hall" állapotban forgattam az utolsó 20 oldalt is, annyi minden más miatt is kellett izgulni. És bár lezárt a történet, van mit továbbgondolni, és én nem mondanék nemet egy folytatásra sem.

Értékelés: 10/10 A maga műfajában, és az előzményeket tekintve teljesen megérdemli a maximális pontszámot. Vérfagyasztóan izgalmas lezárása ennek a nem mindennapi trilógiának. 

Update: már jön a magyar változat is, Számok - Az örökkévaló címmel, és ezzel a többihez is passzoló borítóval a Főnix Könyvműhelytől:



2013. december 10., kedd

Illusztrált Harry Potter

Nemrég öltözött kétszer is új ruhába a Harry Potter sorozat, először a fehér borítós kiadások jöttek, majd az első kötet megjelenésének 15. évfodulója alkalmából Kazu Kibuishi borítóterveivel jelent meg újra más szemszögből a mesevilág.

Ez alkalommal azonban a Harry Potter könyvek belülről is átváltoznak, és 2015-ben megjelenik egy illusztrált kiadás Jim Kay illusztrátor meseszép rajzaival. Eddig elég kevés szivárgott ki a képek közül, de azok igazán igényesek, szépek, és látszik a szándék, hogy megragadja a Harry Potter sorozat és a J.K. Rowling által teremtett varázsvilág hangulatát. ITT és ITT találjátok a hírt, a képeket megmutatom bemásolva is, íme: 





Ti megvennétek-e egy új szett, illusztrált Harry Pottert? Tetszenek-e a képek? :) 

A magam részéről apránként biztosan beruháznék rá, hisz egy örök darabja a könyvtáramnak, és rengetegszer olvastam újra, és még bizonyára fogom is. És igazán lehetne több illusztrált kötet, a felnőttek is szeretik nézegetni a képeket... (nem mellesleg régen a sima regényekben is voltak egyoldalas képek is)  :) 

(A képeK Jim Kay munkái, forrás.)

2013. december 9., hétfő

Timeless

Gail Carriger: Timeless (The Parasol Protectorate 5.)


“Scotsmen, she had occasion to observe, often did have nice knees. Perhaps that was why they insisted upon kilts.” 

Áldom a percet, amikor igent mondtam az első kötetre és úgy döntöttem kipróbálom ezt az elegáns napernyős furcsa-humoros Miss Tarabottit. Most, hogy az utolsó kötetnek is a végére értem, úgy érzem jó döntés volt, és igazi kikapcsolódást nyújtó sorozatot találtam magamnak, egyedi hangvétellel, agyzsibbasztó történésekkel, szarkasztikus humorral, némi szerelemmel, és utánozhatatlan, valódi angol karakterekkel. Hogy némelyik természetfeletti, netán természeten túli? Ugyan, mit számít? :) 

Magyarul most jelent meg a sorozat harmadik kötete, a Blameless - Szégyentelen. Felhívom mindenki szíves figyelmét, hogy mivel ez a poszt már a sorozat ötödik, azaz befejező kötetéről szól, némileg elkerülhetetlenek a spoilerek, ezért kérek mindenkit, hogy akik még nem olvasták a sorozatot legalább a Heartless végéig, óvatosan -  vagy egyáltalán ne - olvassanak tovább!

!!!SPOILER!!! A spoilermentes részhez tekerj lejjebb! :) 

A kötet egy rendkívül bájos jelenettel kezdődik, Prudence Alessandra Maccon-Akeldama ugyanis fürdeni kénytelen, ám ennek nemigen akar eleget tenni, és hevesen tiltakozik. Alexiával való legutóbbi találkozásunk óta mintegy 2 év telt el, Prudence szépen cseperedik, és már mutatja soul-stealer (léleklopó?) képességeit, aminek megfékezéséhez szükség van Alexia érintésére. Ha Prudence hozzáér pl. Lord Akeldamához, vagy bármely más vámpírhoz, ellopja időlegesen a természetfeletti képességet, és őbelőle lesz vámpír, míg a megérintett személy halandóvá válik. Ez persze visszafordítható, ha teszem azt egy lélektelen megérinti a gyermeket, a természetfeletti visszaszáll, Prudence ismét normális lesz. :) 
El kell hogy mondjam, tündéri karaktert írtak Prudence-ből, bájos, érdeklődő, és csacsogós, habár még nem sokat tud beszélni, tiltakozásainak (No!) hevesen helyt ad. :)  

A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor a családi idillből ki kell lépni egy váratlan meghívás miatt. A meghívás pedig, mit ad Isten épp Egyiptomba szól, abba az országba, ahonnan a God-Breaker Plague is elindult és amiről az előző kötet természeten túli múmiája miatt Alexia nem őriz túl jó emlékeket... A meghívást azonban a protokoll szerint nem lehet visszautasítani, egy neves vámpírkirálynő kívánja ugyanis vendégül látni őket (jaj ez de hülyén hangott, pedig ez egy viszonylag normális para-normális könyv :D), és különösképp kíváncsi a kisgyermekre, és annak képességeire. 
Alexiáék és az egész bagázs útra kel hát, Ivyval, Tunstellel, azok ikergyermekeivel (Primrose és Percival),színésztársulatuk egy részével, és még Madame Lefoux is velük tart. Alexia Biffyn és az éteren keresztül tartja a kapcsolatot az otthoniakkal, és értesül néhány felettébb különös dologról múmiákkal, az apjával és a God-Breaker Plague-gel kapcsolatban is. 
A vámpíroknak tetszik ugyan a színi bemutató, mégsem fogadják őket a várt szeretettel, és az egyik gyermeknek hamarosan nyoma vész... 

Biffy háza táján sem egyszerű a helyzet, szerelmi viszonyba bonyolódik Lyall professzorral, akinek kis titkára a falkával kapcsolatban szerencsétlen módon fény derül... és ez bizony Alexiára sem vet jó fényt, hisz titkolódzott férjura előtt is...  Biffyről pedig hamarosan kiderül, egy véletlen folytán, hogy Anubisz-alakot képes ölteni... amire csak az alfák képesek... 

Kedvenc részek: 
- Prudence minden megnyilvánulása, kiváltképp a no!-jai, és elnevezései Lord Akeldama (Dama!) és Madame Lefoux (Foux!) részére :)
- Alexia nem hazudtolja meg magát, félcsípőre vetett gyermekkel is amazonként harcol napernyőjével :) És mellesleg az anyaság nem irtotta ki egyéniségét és hamisítatlan angol udvariasságát, imádtam ahogy a gyermeki gügyögésekre is a legimpeccable Englishével válaszol. 
- mechanikus katicabogár gyermekbarát változatban, állati! 
- Ivy, mint vámpírkirálynő, nooos, a legmeglepőbb fordulat, de valahogy mégis rendjén való volt.

!!!SPOILEREK VÉGE!!!

Egyszóval (és kicsit spoilermentesebben): ez a kötet is bővelkedik az izgalmakban, de szerencsére nincs annyi akciójelenet, hisz itt is inkább a párbeszédeket, a furcsa szituációkat, a kiderülő igazságokat lehet igazán élvezni. És persze a karaktereket, akiket ennyi kötet után már a szívünkbe zártunk. 
Rengeteg nemvárt dolog történik, egyiptomi utazástól és gyerekrablástól kezdve, vámpírrá alakuláson át egészen egy, a vízben tett kirándulás okozta furcsa, tudományos felfedezésig. :) Még szerencse, hogy Alexiának megérkezik a várva-várt új szuperszonikus steampunk napernyője a sok rejtett bizgentyűvel. :) 

Értékelés: 10/9 Senki ki ne hagyja, akinek egy kicsit is tetszett az első kötet, remek befejezés, izgalom, pánik, és a szokásos báj és cserfesség :)  Mindez a lehető legudvariasabb angol modorban, sok teával. :) 


“I never gossip. I observe. And then relay my observations to practically everyone.” 

(A képek illusztrációk, forrás: www.google.com - steampunk keresőszó)

Csavaros, túl csavaros

Henry James: A csavar fordul egyet


Szeretem a csattanós történeteket, és az olyanokat amiknek a legvégén meg lehet lepődni egy utolsó csavaron, ami a feje tetejére állít mindent. Erre számítottam - már csak a cím alapján is - Henry James regényénél is, de sajnos kissé tőrbe csalva érzem magam.

Először is teljesen úgy éreztem, hogy az újabbik fülszöveg olvasása miatt spoilerbe futottam, az ugyanis megemlíti a Másvilág című filmet, amit rengetegszer láttam már, és amiben bizony van egy csavar, de csak elsőre üt igazán. Amikor a könyvet elkezdtem olvasni, teljességgel úgy éreztem, ez ugyanaz a történet csak pepitában, és kicsit el is szontyolodtam. Viszont a könyv végére érve egész más lett a véleményem. Nem jobb sajnos, mert végső soron úgy érzem én nem értettem meg ezt a könyvet, de más. Senki ne érezze úgy, hogy a Másvilág felemlegetése miatt tudni  vagy érteni véli a befejezést. 

A történetben egy rémtörténeteket kedvelő társaságban kandallótűznél mesélnek egy kéziratból (kissé körülményesen indítva, mert közben felesleges információként meg kell tudni azt is, hogy el van zárva a kézirat, és postafordultával hozzák el stb. stb., aminek később semmi jelentősége nem lesz), egy nevelőnő meséjét, aki elköltözik egy vidéki kastélyba, hogy ott vigyázzon két gyermekre, Florára és Miles-ra. A ház urával, munkaadójával nem veheti fel a kapcsolatot, azt nem érdeklik az apró-cseprő ügyek, nem szabad zavarni ilyesmivel. Pedig rögtön a történet elején kiderül, a kisfiút eltanácsolták jelenlegi iskolájából... A nevelőnő egyedül intézkedik, vagy inkább nem intézkedik, hanem vár, és megfigyel, és lassan sodródik keresztül a nyáron a gyerekek társaságában, akikről kiderül, hogy nagyon szorgalmas, jó magaviseletű, kedves teremtések. Akkor mégis miért küldték el az iskolából ezt az angyali kisfiút?

Hamarosan furcsa dolgok történnek, és idegenek tűnnek fel a birtokon. Vajon csak a nevelőnő látja az előzőleg itt dolgozók szellemeit? Szellemet lát egyáltalán, jelenést? Lehetséges, hogy a gyerekek is látják őket, csak nem vallják be? 

Lassú mederben folyik a történet napról napra, és főként Mrs. Grose és a nevelőnő homályos és rejtélyes beszélgetéseiből áll. Rengeteg befejezetlen mondat, és már-már olyan rejtélyesség, hogy az ember nem is érti, hogy mi történik... Félni nem féltem, és nem volt kísérteties vagy hátborzongató érzésem sem. 
Kezdem úgy gondolni, hogy a klasszikus kísértethistóriák egyszerűen nem nekem valók, mert túlságosan unalmasak. Legalábbis a mai kor emberének. El tudom képzelni, hogy annak idején ezek valóban borzolták a kedélyeket és élvezettel hallgatták a magukat elegánsak legyezgető dámák, de na, akkor még nem volt tv, internet, szuper effektes filmek, vagy akár zombiapokalipszisek minden utcasarkon. Szóval néhány sápadt, az ablakon benéző alak, hát, már nem lépi túl az ingerküszöbünket. 

A körítés túl misztikus, és tényleg szinte érthetetlenné válik ettől. Félbehagyott gondolat az egész. Nem mellesleg pedig a kézirat miatt csakis a nevelőnő szemszögéből látunk mindent, szóval akár az ő épelméjűsége is megkérdőjeleződhető, és akkor megint egy más befejezést láthatunk bele az utolsó jelenetbe. Zavaró, hogy Mrs. Grose-nálsem lehet tudni hányadán állunk, mit gondol, hisz-e a nevelőnőnek, illetve hogy a gyerekekvalóban angyali jó teremtések, vagy ördögien gonoszak, csak jól álcázzák magukat. (?)  Nincs lezárva a kerettörténet, minden függ a levegőben, lehet rajta gondolkodni és elméleteket gyártani, engem mégis inkább idegesített kicsit ez a vég, és hogy rám van bízva, mit értelmezek bele. 

Értékelés: 10/5 Nem műfajom a kísértethistória, kicsit megfeküdte a gyomromat a felesleges rejtélyeskedés, és hogy nem hozott feloldást a regény vége. Aki megértette, mesélje el nekem, mit gondol, mi is zajlott Bly-ban. 

A könyvet  megvásárolhatjátok >ITT< a BookandWalk e-book áruházban!