2013. augusztus 15., csütörtök

Hány láb?

George Orwell: Animal Farm


Így utólag visszatekintve úgy érzem jól tettem, hogy az 1984-et olvastam el először, és csak utána az Állatfarmot. Az 1984 letaglózó olvasmány, az Állatfarm viszont szelídebb, szatirikusabb, mondhatni egy kis levezetés. Kis pofon, a telibe jobbegyenes után.  

A régi farmon az állatok Old Major - az egyik disznó - felbujtására az ember ellen szegülnek, fellázadnak, és letaszítva a kétlábút a trónról, saját maguk kezdenek "uralkodni" a farmon, amit át is neveznek Manor Farmról Animal Farmra (major és állatfarm). Egy látszólag demokratikus rendszer alakul ki (Animalism), ahol majd jobb lesz mindenkinek az ember nélkül. Megfogalmaznak egy hétparancsolatot is, elkezdenek építeni egy szélmalmot, kialakítják munka és pihenési rendjüket, egyszóval kezdetét veszi az új élet. 
Minden állat egyenlő. Persze a disznóktól származik az egész ideológia, így nyilván ők irányítanak. Mindenki elolvashatja a parancsolatokat, de persze nem mindenki tud olvasni, és nem is baj, ha nem tanulnak meg, elég pár betűt tudni... Nem alszanak az ember házában és ágyában - csak ha már kényelmetlen az ól... és csak a cocák. Nem isznak alkoholt - csak Napóleon, a vezérmalac. Vezérmalac?! Álljunk csak meg. Nem minden állat egyenlő? 

"All animals are equal, but some animals are more equal than others."

Szép lassan, de egyértelműen eltolódik a demokratikus rendszer egy diktatúrába, ahol Comrade Napoleon az isten, és ahol mindenki elnyomásban él, miközben a disznóké mindenből a legjobb, legfinomabb, és a szabályok sem vonatkoznak rájuk - ha a helyzet úgy kívánja, átírják a szabályokat: a falon éppúgy, mint a fejekben. 
Kevesebb az étel és többet kell dolgozni, gürizni látástól vakulásig. 

Napoleon szavahihetelenné kellene hogy váljon, mégsem történik semmi, csak hajt mindenki, mint az igásló, nehogy visszaköszöntsön rájuk az "ember", mert akkor ugye milyen rossz volt, ugye emlékeztek?...
Bizottságok alakulnak, a disznók fontoskodnak, kitüntetéseket és jelvényeket találnak ki, és büszkék a plecsnijeikre, miközben semmit nem csinálnak, csak folyik a népbutítás, a fejadagok csökkentése, a korrupció, tisztogatások a saját berkeken belül, és virágzik a személyi kultusz. 

Érdekes lenne egyenként végigmenni az állatokon, hogy ki kit testesít meg, és nem csak arra gondolok, hogy Orwell Napoleon alakját Sztálinról mintázta, hanem pl. a macska, aki munkakerülő, és mindig épp az aktuális rendszer vezetőinek hódol. A buta juhok, akiket bárhogyan lehet manipulálni, azt skandálják, amit csak akarsz, a kutyák, akik a vezér testőrei (KGB?), Boxer, a hűséges, kedves, lelkes sztahanovista hátasló, aki csak dolgozik és bízik... 

A lezárás tökéletes. Az állatok lesnek be az emberház ablakán és már nem tudnak különbséget tenni disznó és ember közt. Ennél a pillanatnál, de Boxernél is kis híján könnyek szöktek a szemembe. 

"The creatures outside looked from pig to man, and from man to pig, and from pig to man again, but already it was impossible to say which was which."

Értékelés: 10/9,5 Undorítóan zseniális. Pimaszul egyszerű, és primitíven lényegretörő szavakkal mondja el, tényleg szinte meseszerűen (ahogy az alcím hirdeti: Tündérmese), milyen is, amikor a szabadság igazából rabszolgaság.
Már az 1984-ből tudjuk: Freedom is slavery...

Ilyet tanítsanak az iskolában, ne a száraz történelmi tényeket. 

Érdekességek: 
- Mind az 1984, mind az Állatfarm be voltak tiltva a Szovjetunióban és az Eastern blocban 1989-ig.
- Napoleon, a fődisznó neve az első francia kiadásokban még César (Caesar) volt. 
- Az állatok zászlaján lévő szarv és pata természetesen a sarló-kalapácsra hajaz.
- Franciaországban a mai napig nem lehet disznót Napoleonnak elnevezni (állítólag törvény is van rá, de ezt nem találtam).
- Az Állatfarmról a Wikipédián.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése