2012. március 31., szombat

Pacsirta


Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Mert kellett a től ékes "fecsegőposzáta" után valami egyszerűen szép, valami sima és bársonyos, legyen bármilyen nyomasztó is. Mert kellett valami ami nem okoz csalódást, mert Kosztolányi, mert magyar, mert olyan letisztult.
Mert én is kicsit Pacsirtának éreztem magam, talán éveken keresztül is.
Értékelés10/10 Mert lehet a "semmit", a hétköznapot megragadni, és megírni az élet ekkora hatalmas drámáit, fájdalmas egyszerűséggel, és lebilincselő, elgondolkodtató stílusban.





"Akarsz-e játszani, mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú õszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubinteát és sárga páragõzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez az utcaseprõ, szegény, beteg ember,
ki fütyörész az ablakunk alatt?"

/Részlet Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani című verséből/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése